szextörténetek

Ajánlott honlapok

Erotika.lap.hu
Nőcsábítás Mesterfokon
Sorozatos Orgazmus
Szexuális Felizgatás

Diamond Sex Shop Webáruház


casanovavideok

spx kapszula
"Leveleznék magányos asszonnyal

"Leveleznék magányos asszonnyal..."

 

Ákos markánsan férfias arcán csibészes mosoly fickándozik, szabályos, fehér fogsorát villogtatva meséli, hogy egyszer "magányos asszony"-ként levelezett egy férfival, aki hirdetést adott fel egy magazinban.
- Enyhén szólva meglehetősen tisztességtelenül viselkedtünk - fűzi tovább a szót Kata, Ákos felesége - , de az a pasas nem érdemelt mást. Először jó heccnek tekintettük a levelezést, de aztán másként alakult minden.
- Ha figyeltétek a szexhirdetéseket, akkor gondolom, válaszolni is akartatok egyikre-másikra.
- Ez nem olyan egyszerű - mondja Ákos. - Mi nem vagyunk "profi" gruppenszexezők, nem akartunk megismerkedni vadidegen emberekkel egy-két alkalomra szóló kefélés céljából. A hirdetéseket azért figyeltük, mert reménykedtünk, hogy hátha találunk egy hozzánk hasonló, viszonylag "szolid" házaspárt, akik emberileg is rokonszenvesek, s akik szintén óvatosak a partnereik kiválasztásában. S akikkel össze lehetne hozni egy hosszabb távra szóló kellemes, szexuális, de egyúttal baráti kapcsolatot is. Sajnos, a régebbi barátaink közül egyik sem olyan, akikkel kezdeményezni mertünk volna ilyesmit. Egyszer célozgatni próbáltunk erre egy házaspárnak, akik nagyon jó barátaink, de olyan döbbent felháborodással néztek ránk, hogy azonnal takarodót fújtunk, s úgy tettünk mintha csak egy hülye viccet sütöttünk volna el.
, - Azért szerettünk volna házaspárral megismerkedni, mert, nem akartunk külön úton járni - folytatja Kata. - Nem akartunk egymásnak kellemetlen perceket szerezni, s hogy ez elkerülhetetlen, ha külön-külön randevúzunk, arról már volt némi tapasztalatunk. Az egymás iránti vonzalmunk sohasem csökkent, még testi értelemben sem, a kalandjainkról mindig részletesen beszámoltunk egymásnak, mégis sokszor robbant ki veszekedés ilyen ügyek miatt kettőnk között. Nem mindig sikerült szinkronban lebonyolítani az apró-cseprő kalandjainkat, s ilyenkor, aki éppen "facér" volt, az egyre csak kereste az ürügyet, amellyel beleköthet a másikba, abba, akinek éppen volt valakije. A pályaudvaron maradni mindig rosszabb, mint az induló vonat ablakából integetni. Jobb dolog a szexben együtt utazni, mint külön-külön csellengeni.
 - Ezért figyeltük a hirdetéseket - folytatja tovább Ákos -, de be kell vallanom, hogy nem sok eredménnyel. Egyszer találkoztunk egy rokonszenves házaspárral, akik azt mesélték, hogy ők mostanáig teljesen monogám házasságban éltek; aztán kiderült, hogy a férfi biszexuális, a feleség leszbikus, s a monogámiát úgy értették, hogy a férfi nővel, a nő pedig férfival nem csalta meg soha a párját. Ennél furcsább kalandjaink is voltak, s már-már begurultunk a sok átejtés miatt. Az is előfordult, hogy a magukat 35 éves párnak hirdető férfiről és nőről kiderült, hogy mindkettő közelebb van az ötvenhez. Ez önmagában még nem lett volna baj, de az asszony egy drabális testű, germán típusú dajna volt, a férje pedig alacsony, sovány, jelentéktelen kis emberke; úgy festett a nagytestű amazon mellett, mintha a sarokba támasztott esernyője lenne. Nem mondom, külön szívesen felvállaltam volna egy-két fordulóra a szőke Brunhildát, de Kata legfeljebb kerti törpének használhatta volna a férjet. Szóval megittunk együtt egy kávét, aztán gyorsan elhúztuk a csíkot.
 Hazafelé menet vásároltunk egy másik újságot, de nem találtunk benne semmi érdekeset a mi számunkra. Volt viszont egy hirdetés, amelyre felfigyeltem, és kivágtam alapból. Itt van, elhoztam, olvasd el.
Gyűrött fecnit nyom a kezembe.
"Intelligens, jóképű, anyagilag jól szituált magányos férfi levelezne 30 és 40 év közötti, csinos, művelt, lehetőleg szőke magányos asszonnyal" olvasom.
- Mi ebben a különös? - csodálkozom.
- Az, hogy ha egy férfi partnert keres, akkor nem levelezést ajánl fel, hanem megismerkedni szeretne a nővel, s lehetőleg fényképes levelet kér. Valami huncut kis ördög azt súgta a fülembe, hogy ennek a fickónak valamilyen hátsó szándéka van. Még azt is el tudtam volna képzelni, hogy egy impotens, grafomán férfi így akarja kiélni a nemi vágyait, de akkor miért fontos neki, hogy a levelezőpartnere szőke legyen. Éppen ráértem, s heccből írtam neki. Persze a feleségem keresztnevét írtam alá. Címet, telefonszámot nem kapott, egy postafiók számát adtam meg, ahová a levelet küldheti.
 - Ákos kinevezte magát magányos asszonynak - kuncog Kata.
 - Miért csináltad ezt tulajdonképpen?
 - Heccből, mint említettem, és természetes emberi kíváncsiságból. Valamikor pszichológusnak készültem, de aztán műszaki pályára sodort az élet, no meg az apámék is. Nem bántam meg, hogy így történt, de mindmáig nagyon érdekelnek az emberi lélek rejtelmei, s szeretem kitapintani a cselekedeteik belső mozgatórugóit. Ha akarod, azt is elmagyarázom, hogy mi, bár szeretjük egymást, miért nem vagyunk mégsem monogámok.
- Ne, ne - vágok a szavába. Ezt már sok riportalanyom elmondta. Sokkal jobban érdekel a másik történet. Azt mondtátok, hogy olyan sztorit meséltek, amely Boccaccio Dekameronjába is beleillene.
 - Nemsokára válasz érkezett a levelemre, illetve a Kata levelére. A pasas részletesen beszámolt mindenről: a külsejéről, a foglalkozásáról, az anyagi helyzetéről, s arra kérte Katát, hogy ő is írjon meg magáról mindent. Arról viszont nem nyilatkozott, hogy miért akar levelezni, s hogy ha ennyire rokonszenvesnek találta Katát a levele alapján, akkor miért nem siet megismerkedni vele.
Természetesen megint én válaszoltam neki.
 - Mondtam, Ákosnak, hogy hagyja abba ezt a hülyéskedést, nem hallgatott rám, nagyon élvezte a mókát.
 - Azt elfelejtettem mondani, hogy a levél aláírása Károly volt, de mint később kiderült, egészen másként hívták. Mindenesetre nevezzük a továbbiakban is így. Igaz, hogy kitoltunk vele, meg is érdemelte, de azért nem akarom kiszolgáltatni a szégyenét.
Öt vagy hat levélváltás következett egymás után, s kezdett egyre érdekesebbé válni a dolog. Azt hiszem, úgy a harmadik leveléből derült ki, hogy ő nem egészen magányos, van egy barátnője.
Később naturalista részletességgel írt a barátnőjéről, még arról is beszámolt, hogy parányi anyajegy van a bal melle fölött. Hosszan ecsetelte a nő testi bájait, kedvességét, s házias természetét. Még mindig nem sejtettük, hogy mit is akar voltaképpen. Aztán egyik levelében megkérdezte Katától, a "magányos asszonytól", hogy nem vonzódik-e kissé a nőkhöz is? Ekkor már nagyon bizalmas hangú leveleket váltottunk, de a teljes nevét, telefonszámát még mindig nem írta meg.
Hát ez elég gyakori eset - mondom kissé csalódottan Ákosnak, mert sokkal érdekesebb sztorira számítottan. - Összeakarta hozni a szeretőjét egy másik nővel, s ő pedig mindkettővel akart hancúrozni.
Várd ki a végét - int türelemre Kata. - Mi is ezt hittük, s már jó előre azon kuncogtunk, hogy milyen képet fog vágni a pasas, ha a "magányos asszony" a férjével jelenik meg. Egyébként valóban intelligens leveleket írt, rafináltan fokozta az intimitást egyik levelétől a másikig, végül már úgy levelezett velem, mintha bizalmas lennénk, akik életük minden apró részletéről beszámolnak egymásnak. Az előbb említett levélre azt válaszoltuk, hogy tulajdonképpen azért vagyok magányos, mert jobban szeretem a nőket, mint a férfiakat. Lelkes válasz érkezett erre szinte postafordultával. Hosszú értekezést tartalmazott arról a "csodáról" amelyet két nő érzelmi-érzéki kapcsolata jelent. Mellékelt: egy aktfotót a szeretőjéről.
 - Elküldte a fényképét?
 - Igen, széttárt combokkal feküdt a nő a képen, de a fejet levágta a pasas róla. Elnézést kért a bizalmatlanságért, de először meg kell ismerjük egymást személyesen, írta, bár ő látatlanban is bízik bennem, s most már okvetlenül találkozni szeretne velem. Aztán egy érzéki episztola következett a fejetlen fotón látható nő csodálatos testéről, meleg, bársonyos bőréről, s forró, aranyos kis puncikájáról.
- Neked hogy tetszett a nő? - nézek Ákosra.
- Nagyon. Tényleg gyönyörű teste volt. Mondtam is Katának: nagy kár, hogy ez a nő minden bizonnyal biszexuális, s a szeretője mellett nőre van szüksége, nem férfira. Különben, ha az a pasas tényleg olyan jóképű, ahogy magáról állította, akkor létrejöhetne egy párcsere, persze ha Kata rokonszenvesnek tartaná a férfit. Tulajdonképpen mér kezdtem restelkedni kissé a hülyéskedés miatt, nagyvonalúnak találtam a fickó gesztusát, azt, hogy ő maga akar segíteni a barátnőjének leszbikus vágyai kielégítésében. csak azt nem értettem, hogy miért nem szólalt meg a nő, miért rejtőzködik még mindig.
- Küldtünk rólam egy bikinis fényképet - folytatja Kata.
- Azt gondoltuk, a nő nem akar addig jelentkezni, amíg nem biztos benne, hogy elfogadható partner vagyok a számára. Mindenesetre óvatosságból az én fejemet is levágtuk.
- Tulajdonképpen miért küldtél fényképet, ha egyértelmű volt, hogy itt csak leszbikus kapcsolat jöhet létre? Hajlandó lettél volna erre?
- Dehogyis. Csak ha már elkezdtük a mókát, a végére akartunk járni. És azért nem voltunk benne egészen biztosak, hogy erről van szó. A pasas nem késlelkedett a válasszal. "Találkozzunk minél előbb" - írta. Ezúttal köntörfalazás nélkül megírta, hogy valóban a barátnőjének akar partnert szerezni. A presszót is megjelölte, az időpontot is, s most először adta meg a telefonszámát is, hogy hanem alkalmas az időpont, akkor hívjam fel. Az volt a kérése, hogy ha a barátnője veszi fel a kagylót, akkor semmit se említsek neki. Először ő szeretne beszélni velem, mielőtt még összehozna bennünket. Megírta, hogy milyen ruha lesz rajta, s azt is, hogy milyen magazint fog a kezében tartani.
- A telefonszám alapján nem próbáltátok kinyomozni a nevét?
- Megpróbáltuk, de titkos volt a szám, mint ahogy erre számítani is lehetett. Szóval elmentünk a randevúra, természetesen külön-külön. Én azonnal kiszúrtam a pasast, s letelepedtem az asztalhoz. Ákos pár perccel később jött, s a közelünkben helyezkedett el.
- Milyen volt az első benyomásod?
- A külsejét illetőleg nem hazudott a levélben. Tényleg nagyon jó megjelenésű férfi volt: magas, egyenes tartású, őszülő hajú, disztingvált, 55 éves úriember. A kölcsönös bemutatkozás után rögtön bókokkal halmozott el, majd azonnal a tárgyra tért. Elmondta, hogy a fejetlen fotón látható nő nem a szeretője, hanem a felesége. Az asszony húsz évvel fiatalabb mint ő, feltűnően szép és vidám asszony. E mellett nagyon gondos feleség is. De ő sajnos az anyagi biztonságon túlmenően semmit sem tud nyújtani neki, mert már évek óta impotens. Ennek okáról bonyolult magyarázatot adott elő, nem biológiai, hanem pszichikai okokkal magyarázta az impotenciáját: szerinte azért vannak gátlásai, mert a felesége túl fiatal hozzá képest. "Akkor miért vette el?" - tettem fel a jogosan a kérdést. "Mert akkor még férfi voltam" - válaszolta -, "s nem gondoltam, hogy nem sokáig leszek az."
 Elég érthetetlen volt ez számomra, meg is mondtam neki: "Ha egy férfinak gátlásai vannak, az mindjárt a kapcsolat elején jelentkezik, s nem az összeszokás után." Arra kért, hogy ne firtassam
tovább ezt a kérdést, mert kínos számára a téma. Ezt meg is értettem. S rögtön megkérdeztem, hogy mit akar tőlem tulajdonképpen? Talán a feleségét is jobban érdeklik a nők mint a férfiak?
Erre ismét kínos magyarázkodásba kezdett, kiderült, hogy a feleségének sohasem volt viszonya nővel, de szerinte: "Minden nőben van ilyen hajlam, csak elfojtják magukban. Akinek sikerül a tudatalatti énjéből felszínre hozni a rejtett vágyakat, az nagyon könnyen elindul ezen az úton. És a nők egymással való kapcsolata veszélytelen egészségileg is, s a házasság szempontjából is."
 "Szóval féltékeny a feleségére, s így akarja elkerülni, hogy más férfival legyen viszonya?" - szegeztem neki elég gorombán a kérdést, mert őszintén szólva nagyon irritált a mentalitása. Kinyögte, hogy valóban erről van szó. Szereti az asszonyt, s retteg attól, hogy egy másik férfi elveheti tőle. Ezért akarja a feleségét egy nővel "összemelegíteni". "Van szeretője a feleségének?" - kérdeztem.
 Erre villámokat szórt a szeme, rángatódzott az arca, s rekedten közölte velem, hogy agyon is ütné. Neki nagyon sok pénze van, mindent megad az asszony számára, de elvárja tőle, hogy hűséges
 legyen hozzá. Ha szeretőnőt akarna tartani, azt is meg tudná fizetni, de neki feleségre van szüksége, s az az asszony, aki az ő nevét viseli, ne henteregjen más férfival.
Mit mondjak, köpni, nyelni nem tudtam a csodálkozástól. Annyira ordító ellentmondás volt a pasas intelligenciája és a primitív, feudális birtoklási vágya között, hogy alig tudtam szóhoz jutni. Mintha két különböző ember ült volna előttem, illetve két lélek egy testben: európai kultúrember s a felesége szeméremtestére erényövet csatolni akaró, zsarnok, középkori mentalitású férj. "De hát komolyan gondolja, hogy egy harmincöt éves asszony hamut hint a fejére, s végleg lemond a nemi életről? Miért nem nyugszik bele abba, hogy megmarad a szeretet, a barátság, a szövetség maguk között, de testi kielégülést máshol keres a felesége?" Amíg kérdezősködtem, teljesen elfelejtettem, hogy a leveleim szerint én azért vagyok magányos, mert jobban szeretem a nőket, mint a férfiakat.
Már-már gyanakodva nézett rám, s megkérdezte, hogy talán nem tetszik nekem a felesége teste? Az arca is nagyon szép, állította, s rögtön előrántott egy arcképet. Szép, fiatal, barna nő kacagott rám a fotóról. Amíg a képet nézegettem, úgy döntöttem magamban hogy megismerkedem ezzel a nővel. Kíváncsi voltam az ő verziójára is: tényleg úgy él már évek óta a férje mellett, hogy semmilyen szexuális öröme sincs, s mégis hűséges hozzá? Valahogy nem tudtam ezt elképzelni.
"Ne haragudjon, Károly, de még egy fontos kérdésem lenne. Amit két nő tud egymással csinálni, ugyanazt meg tudja tenni egy férfi is egy nővel. Pontosabban: maga is meg tudja tenni. Akkor pedig miért lenne szüksége a feleségének meleg barátnőre?" - közben majdnem a szemébe nevettem. "Persze, hogy megteszem"- hangzott az öntudatos válasz. - "Csakhogy egy férfitől egyebet is vár az asszony. S a férfi számára megalázó, ha ezt nem tudja megadni, a nőben pedig folyamatos hiányérzet keletkezik. Ha viszont nővel van viszonya, akkor természetszerűleg beéri az orális és manuális játszadozással."
Majdnem kiszaladt a számon, hogy attól egy nő még nem lesz meleg, ha a férje nem tudja megkefélni, de idejében leállítottam magam. Helyette inkább hangot váltottam, figyelmesen nézegettem a fotót, dicsértem, hogy milyen hercig ez az asszony. "Lenne-e kedve barátnőjéül fogadni?" - hajolt hozzám Károly bizalmasan.
- "Én gáláns ember vagyok, szívesen befizetek kettejüknek egy közös külföldi utazásra, mondjuk egy üdülésre az olasz tengerparton, ott aztán lesz alkalmuk igazi elmélyült kapcsolatot kialakítani"
- "Honnan tudja, hogy a felesége hajlandó lesz erre? És hátha nem is fogok tetszeni neki?" - kérdeztem egy kis aggodalommal a hangomban, mint aki mindenben benne van, és csak attól fél,
hogy esetleg nem sikerül a dolog. "Ez az én gondom lesz. Majd rábeszélem Boglárkát." Ekkor mondta ki először az asszony nevét, eddig csak úgy emlegette, hogy a "feleségem". "Maga biztosan tetszeni fog neki. Egyébként már többször szóba hoztam neki ezt a témát, és soha nem zárkózott el előle."
Nem szaporítom a szót, a lényeg az, hogy megbeszéltünk egy időpontot ugyanezen a helyen, akkor fogok találkozni Boglárkával.
Természetesen elmentünk, bár számítottam rá, hogy az asszony mégsem lesz ott. Ákos megint a szomszéd asztalhoz telepedett, mintha semmi közünk sem lenne egymáshoz.
Boglárka eljött. Már első pillanatban rokonszenvesnek tűnt nekem. Ne érts félre, nem testileg éreztem vonzalmat iránta, tényleg nincs bennem egy parányi meleg hajlam sem, hanem emberileg. Megnyerő báj, természetesség és őszinteség sugárzott a lényéből. Nem sokat teketóriázott, azonnal megkérdezte: "Tényleg azért akartál megismerkedni velem, mert a nőket jobban szereted mint a férfiakat?" - "Te mit szólnál ehhez, ha így lenne?" - kérdeztem óvatosan.
Nem köntörfalazott: "Eljöttem a férjem unszolására, de eszem ágában sincs meleg viszonyt kezdeni. Ne haragudj, de én az egész levelezésről semmit sem tudtam, csak most közölte velem ultimátumszerűen, hogy találkoznom kell egy nővel, aki testi értelemben is a barátnőm lehet. Korábban már többször emlegetett ilyesmit, nem vitatkoztam vele, mert a rögeszméit úgysem lehet kiverni a fejéből. Márpedig az a rögeszméje, hogy minden nő meleg egy kicsit. Gondoltam, csak mondjon amit akar, úgyis tőlem függ, hogy vállalom-e vagy nem. Most csak azért jöttem el, mert disznóságnak éreztem, hogy a hátam mögött szervez leszbikus viszonyt a számomra, s nem akartam, hogy tovább etessen téged, hogy hamis reményeket ébresszen egy magányos nőben."
Éreztem, hogy vége a játéknak, most már elmondhatok őszintén mindent. Ki is tálaltam az egész históriát, attól kezdve, hogy Ákos válaszolt a nevemben a Károly leveleire. Boglárka kíváncsian hallgatta, a szeme egyre vidámabban csillogott, végül a fejét hátravetve hangosan felnevetett: "Szegény Károlyt jól átvertétek, de megérdemli." - "Most mit fogsz csinálni?" - kérdeztem. - "Elmondod Károlynak az egészet, vagy egyszerűen hazamész, s bejelented, hogy nem tetszik neked a kiválasztott barátnő?" Boglárka kis ideig fürkészte az arcomat, aztán úgy szólalt meg, mint aki elszánta magát valamire: "Azt hiszem, megbízhatom bennetek. A férjedet nem ismerem, de feltételezem, hogy van benne annyi lezserség, hogy vállalja azt, amire most megkérlek." .
Kíváncsian vártam a folytatást. Boglárka elmondta, hogy van egy barátja, akivel nagyon bonyolultan kell megszerveznie egy-egy találkozást, mert a férje őrülten féltékeny. Ha ő most azt mondaná, hogy velem barátkozott össze, akkor sokkal könnyebben járhatna el otthonról, azt mondhatná Károlynak, hogy velem találkozik. Gondolkodtam néhány másodpercig, aztán beleegyeztem. Károly a postafiók számon kívül semmit nem tud rólunk, így nem is kockáztatok semmit, ha Boglárka mégis lebukik.
Nagyon boldog volt, azt mondta, hogy tényleg jó barátnők lehetnénk, persze nem úgy, ahogy Károly elképzelte. Elmondta azt is, hogy nem egzisztenciális okok miatt nem válik el Károlytól, hanem tudja, hogy a férfi összeomlana, ha elhagyná, ő ezt nem akarja.
Próbált vele becsületes kompromisszumot kötni, de Károly hallani sem akart róla. Ezért kénytelen volt titokban, bujkálva randevúzni: nagyon sajnálja Károlyt, de úgy érzi, hogy senkinek sincs joga a saját balszerencséje miatt megfosztani a másik embert a legfőbb örömétől. Azt sem érti, mondta, hogy Károly miért nem bízik meg benne, sohasem hagyná el őt, hiszen szereti, s a viszonyát is olyan szinten tartaná, hogy nem lenne oka panaszra. Csak csodálkozott, hogy az én helyzetemben milyen, irigylésre méltó, mert ilyen lezser és nyitott gondolkodású férjem van.
"Nem akarsz megismerkedni vele?" - kérdeztem. - "Itt ül a szomszéd asztalnál." Boglárka olyan nevetőgörcsöt kapott, hogy majdnem beesett az asztal alá. Dehogynem. De akkor te is ismerkedj meg a barátommal, Viktorral. Ő is itt ül az egyik asztalnál."
- Én csak azt láttam, hogy a két nővalósággal gurul a nevetéstől- veszi át a szót Ákos -, s hogy Kata egyértelműen jelzi, üljek át hozzájuk. A másik nő szintén jelzéseket ad le egy jóképű, magas, szőke férfinak, aki eddig egyedül iszogatta a sörét az egyik asztalnál. A középkorú pincérnő pedig magáll egy megrakott tálcával a presszó közepén, s döbbenten nézi a két asszonyt, akik félreérthetetlenül leszólítanak két "idegen" férfit, s ráadásul meglehetősen feltűnően teszik ezt. "Pedig nem is tűnnek kurvának" - a fejcsóválása valami ilyesmit fejezett ki.
Pár perc múlva már vidáman beszélgettünk négyesben az asztalnál, s természetesen rendeltünk még egy kört, az asszonyok konyakot, mi pedig sört ittunk. A katonás tartású presszótündér olyan undorral tette elénk a poharakat, mintha két stricit szolgálna ki, akik a Rákóczi téren strichelő nőkkel pihenik ki a fáradalmaikat.
Sok mindenről cseverésztünk, szóba került a Károly által felajánlott külföldi utazás is. Kata és én azt mondtuk, hogy nem fogadhatjuk el, amorálisnak érezzük, ez már túlmegy a hecc határán. De Boglárka csillogó szemmel bizonygatta, hogy nagy szívességet teszünk neki, ha vállaljuk. Menjünk el négyesben, így mindenki jól jár. Ő együtt lehet Viktorral, mi pedig fél költségen teszünk meg egy külföldi utat. Károly is nyugodt lesz, mert biztonságban tudja a feleségét. Végül beleegyeztünk, megbeszéltük a részleteket is.
Mókás jelenet volt az a buszpályaudvaron: Károly kikísérte a feleségét, aki ott találkozott a barátnőjével. A férj arcán csak úgy virított az elégedettség, úgy búcsúzott a két asszonytól, mint aki
nagyon jól elrendezte a dolgokat. A hátuk mögött ülő két férfira ügyet sem vetett természetesen. Teljesen nyugodt volt, hogy sikerült melegre állítani a feleségét.
- Ha jól sejtem, ezzel még nincs vége a történetnek.
- Nincs bizony, a java meg csak ezután következett számunkra.
Az első napokon Viktor és Boglárka a rövid, sebtében lebonyolított randevúk miatt kárpótolták egymást bőségesen, de aztán a vidám hangulat, a forró napsütés és a fűszeres mediterrán levegő hatására egyre felajzottabbak és kíváncsibbak lettek ők is. Kétségkívül hatással volt rájuk a mi felfogásunk is. Láthatták, hogy szeretjük egymást, de a hűség lényegét nem egymás testének abszolút birtoklásában látjuk. Meséltünk persze nekik egyre nagyobb lelkesedéssel ínycsiklandozó történeteket is. Katának is tetszett Viktor, már én sem voltam közömbös Boglárka számára. Szóval az ötödik napon már párt cseréltünk. Boglárka eleinte szemérmes volt, s külön szobába akart vonulni, de már a második alkalommal egymás mellett szeretkeztünk a mi szobánkban.
Ugyancsak mohó volt a kis asszonyka, látszott, hogy nagyon kiéhezett a szexre. Kezdetben nem nagyon szeretett szopni, mert mint mondta, sokat kínlódott a férjével annak idején, hogy lelket verjen az élettelen fütykösébe, de aztán alaposan belejött, Viktor nem kis örömére. Viktor ugyanis tapintatból nem forszírozta ezt, amikor együtt voltak, mert méltányolta Boglárka kellemetlen tapasztalatait. Viktor belevaló kan volt, de a szexuális fantáziája nem volt túl gazdag, így elég sok mindent tanultak tőlünk, s lelkes tanítványoknak bizonyultak mindketten.
Nagyon kellemes két hetet töltöttünk együtt. Egyre gyönyörtelibb és rafináltabb játszadozások következtek. Ma is előttem van a csodálatos kép: Boglárka átfonja a derekamat a szép hosszú lábaival, közben nyelveink egymáson kígyóznak, s amikor Boglárka finom puncijának izomgyűrűje kiszívta a gyönyörű nedveit a farkamból, akkor Kata nagy mellei közé buktatom fejem, magamhoz húzom a feleségemet, vele is összeolvadok, amikor Boglárkába élvezek. Vagy amikor Katát dugtam hátulról, mögé guggolva, Boglárka terpeszbe állt fölöttünk az ágyon, s úgy kínálta közben a számnak őrjítő, gömbölyű farát. Lehet azt felejteni, hogy az a két drága nő, akik a legkevésbé sem voltak melegek, azért nyúltak át szeretkezés közben egymás hüvelyébe, hogy mindegyik a másik asszony puncijának nedvével ajándékozza meg a keresztbekefélés közben a partnerét az ujjai által? Engem nagyon izgatnak a női lábfejek, mikor iddogáltunk a hotelszobában, mindig két bársonyos talp cirógatta az arcomat egyszerre.
- S aztán mi történt? Amikor hazajöttetek.
- A kapcsolatot a hazautazás után sem szakítottuk meg. Kata falazott Boglárkának, hogy külön is találkozhasson Viktorral, de úgy havonta legalább egyszer megismételtük a kellemes négyes összejövetelt is.
- Múlt időben beszélsz róla, ez azt jelenti, hogy már vége?
- Sajnos igen. Semmi sem tart örökké. Boglárka beleszeretett egy kollégájába, s útilaput kötött Viktor talpára. Belé nem volt szerelmes, csak kellemes partnernek és jó havernak tekintette. A másik férfiba viszont úgy belezúgott, hogy hallani sem akart másról. Ezt meg is értem, egy kezdődő szerelemben, az első fellángolási időszakban ez mindig így van. A barátságunk megmaradt, de testi kapcsolat nélkül. Boglárka pedig őrlődik, lefogyott hét kilót: szeretne együtt élni a szerelmével, de a lelkiismerete nem engedi, hogy elváljon Károlytól. Mi rá akartuk beszélni a válásra, de még nem tudta rászánni magát. A szeretője is követeli, hogy vessenek véget ennek az áldatlan helyzetnek, s Boglárka költözzön hozzá végleg. Remélem, előbb-utóbb csak rászánja magát, de egyelőre még képtelen dönteni. Mi minden esetre nagyon sajnáljuk, hogy így alakult, mert számunkra igazán izgalmas partner volt mindkettő.
- Tudod, én is nagyon szeretném, ha lenne még az életemben ilyen jó kapcsolatunk egy baráti házaspárral - néz rám Kata.
- Én igazán megkapok Ákostól mindent az ágyban. Teljes a gyönyör vele. De azért tudod, két férfival egyszerre... időnként meg kell próbálni, mert egyszerűen fantasztikus.

TAG: Leveleznék magányos asszonnyal, szex történet, szextörténetek, erotikus történet, sex történetek, erotikus történetek

potencianövelő férfiaknak

casanovavideok


websas.hu


Történetek 01
Történetek 02
Történetek 03
Történetek 04
Történetek 05
Történetek 06
Történetek 07
Történetek 08
Történetek 09
Történetek 10
Történetek 11
Történetek 12
Történetek 13

potencianövelők